Pont így.Amikor gyerek voltam az összes tornatanár rémálma lehettem:)Semmit nem tudtam,de nem is akartam.Mondjuk a súlyom is indokoltá tette,hogy kevésbé tudtam mozogni.Hát,volt velem macera.Nem szerettem a mozgást....inkább rajzoltam és zeneiskolába jártam.Még középiskolában is levert a víz mikor talajgyakorlatok ideje jött el.....A főiskolán az úszás órát mindig jó volt megúszni:))))-mert nem tudtam úszni.Inkább az egyik tanárom gyerekére vigyáztam az órán,a többiek remekül alibiztek nekem,aláírták az óráimat,mintha...ott lettem volna.Igenám,de ettől nem mozogtam..nem lett jobb nekem.Kikerültem a mozgást ott ahol csak lehetett.
Amikor már megszülettek a gyerekeim lett fontos a mozgás,de leginkább a gyerekeim mozgására fektettem hangsúlyt.M karatézott már oviban,P 5 évesen elkezdett járni balettre.Mindkét gyerek megtanult úszni!
Igenám de attól mert a gyerekeim már komolyan sportoltak,közben M sportágat váltott,karatéról kosárlabdára,P egyesületi szinten táncra járt én még nem mozogtam....P születése után jócskán maradt rajtam súlyfelesleg.Nem nagyon érdekelt.Aztán egyszercsak....fontos lett,hogy mozogjak.Otthonra vettem részletre egy evezőgépet.Ajándékba kaptunk egy lépegetőt egy karizom erősítőt,és vettünk egy szobabiciklit.Vettem az IKEÁ ban falra ragasztható tükröket és máris volt egy fitness termem:)
És volt aki motiváljon.A lányom!
Aztán elkezdtem hastáncra járni,nagyon tetszett,de még kicsik voltak a gyerekek nem tudtam egyedül otthon hagyni őket,jöttek velem.És vagy a hastánc terem hátulján elvoltak és végignézték az órát:)Vagy a folyosón hagytam őket a MŰVELŐDÉSI HÁZBAN.Hát azért ez nem volt járható út,egy év múlva abbahagytam.Egy ZUMBA órára is elmentem,na azt nem nekem találták ki,az első 5 percben elveszítettem a fonalat:)
Aztán sokat sétáltam...
Maradtak az otthoni mozgások a gépeken...
Aztán volt a munhahelyemen egy próbálkozás munka idő után pilates.Jártam becsületesen,de nem volt egészen jó számomra,annyira nem varázsolt el ez a világ.
Volt egy másik kolléganőm aki edzéseket tartott munka után,de az kőkemény fitness volt,állandó izomláz gyötört,nem esett jól.
Kimaradt a mozgás,maradt az otthoni néha alkalmak.Tény,hogy 6-7 éve azonos súlyom van,tartom.Ez is nagy teljesítmény és nincs is ezzel baj.De mozogni kell!
És itt jött be a jóga.
Szeretem.
Nem nyűg.
Mindig kihívás egy-egy óra.
Fejlődök benne.
Jó hatással van rám.
Regenerál testileg-lelkileg-mentálisan.
Már nem függök a gyerekeimtől,el tudok menni az órákra és itthon is ragyogóan gyakorolható,már van jógaszőnyegem is:)
Anyagi ráfordítással jár,de megtérül!Jól vagyok!!!
A gyerekeknél is figyelek erre.Én vagyok az aki szorgalmasan viszem őket a só szobába az oviban.Fényterápiát kapcsolok nekik.Zenét hallgatunk ott.Rendszeresen!
Fejlesztem a gyerekek taktilis érzékeit és gondolati síkon próbálok 1-2 képességet összekapcsolni nekik.
Mindent tapasztalatokra építek a gyerekeknél!
Lehetőségeket kínálok fel!
A színeket a csakrákon keresztül vizualizálom amikor csak tudom.
És akkor lehet próbálkozni a pózokkal:)))
Na,mennyi póz ment???
Nem sok?
Akkor gyakorlásra fel és haladjunk együtt a fejlődés útján!
mert a jóga erről szól!
És nincs verseny.
A saját tempód diktál,te haladsz előre,a saját tempódban!
Jó gyakorlást!
OM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése