Indiános óra.Több hete nem tartottam ovis jógát.Már várták a gyerekek.Volt lehetőség szülőknek is megtekinteni az órát. Nekem nem zavaró,a gyerekeknek sem ezáltal.
A szőnyeg alatt meglepetés volt a gyerekeknek...de persze ráérzésből megtalálták az óra elején már😊.Így újratervezés volt a fejemben...ami szinte minden órán előfordul.
A termet eszközökkel rendeztem be.
A bátorság kövét kerestük..."tűz"köré is ültünk...a mécsesek mindig nagy sikert aratnak a gyerekeknél.
Az indián tollak(karton papír 5 színben)ból 5 szín alapján választottunk magunknak.A szív csakra színt kiemelve.
A vízpermetet a farönkök gurulásánál használtam.Taktilis érzékenyítés történt...valamelyik gyerek meg is jegyezte:"vizes lettem"-hát pont ez volt itt a cél.
Az arcukra színes festékcsíkokat tettem-aki kért-,1 gyerek nem kért a 10-ből😊.Élvezték az indiános világot.Spontán indián-üvöltés is belefért az órába egy-egy póz elvégzése közben,után.
A mocsáron áthaladás eszközeit jól sikerült megválasztani...már ragyogóan egyensúlyoznak a "szúrósabb" eszközökön is.
A bátorság kövei egy kagyló alakú kosárban voltak ...csak óra végén a meditációs kör kezdetekor derült fény a kosár tartalmára.Megnéztük...és elértük a célt.Szankalpánk volt""Bátor vagyok"Erre volt versünk is mozdulattal kísérve."Bátor vagyok,szép vagyok,erős vagyok,okos vagyok".
A páros gyakorlatoknál a toll egymásnak fújása elmaradt.(spontán tervezés miatt).
A gombolyag pókháló szövése:mikor voltál bátor utoljára?-kérdéssel.
Toll-mandala.
A pózokat hosszabb ideig tartottuk ki...kevesebb mesei elemmel.Már-már kisiskolás jóga óra volt.
A relaxáció nagyon szükséges volt a 30.percben...
Várják a gyerekek a következő órát....
